Középiskolás fiam egyre gyakrabban kényszerül arra, hogy éjszaka vagy sötétedés után induljon el hazafelé iskolájából, ahol egy középiskolai nemzetközi versenyre készülnek fel.Nagyon örülök neki persze, hogy beválasztották a csapatba és annak is, hogy a versenynek köszönhetően világot fog látni, azonban a sötétedés utáni sétálgatásnak vagy kerékpározásnak egyáltalán nem örülök. Férjem szerint túlféltő vagyok hiszen egy 16 éves fiú már tud magára vigyázni és nem kisiskolás, hogy az autók elé lépjen. Ettől függetlenül (persze a fiúk tiltakozása ellenére) beszereztem néhány méter varrható fényvisszaverő szalagot,amit a hátizsákjára varrtam. Szerintem aki nem tudja, hogy hogyan nézett ki a hátizsákja eredetileg, az nem is sejti, hogy utólag lett rátéve a fényvisszaverő szalag több helyre. Mióta elkészültem vele jelentősen nyugodtabb vagyok esténként amíg hazaér, hiszen állítom, hogy a fényvisszaverő szalag felbecsülhetetlen és akár életeket is menthet a rossz látási körülmények között. Mivel maradt még az akcióm után a fényvisszaverő szalagból, titokban férjem táskájára is fogok tenni belőle.