Miért jobb az egyik galambriasztó módszer a másiknál? Miért van az, hogy valakinek elsőre sikerül eltalálnia a legjobb módszert, másoknak azonban sokadik próbálkozásra sem sikerül elkergetniük a társasházak vagy a családi házak tetőiről ezeket a madarakat? A hely adottságain, a madarak kialakult szokásain és az egyedi igényeken is múlhat az, hogy kinél melyik módszer lesz a leghatékonyabb. Ennek eldöntéséhez azonban jó, ha egyből szakembert hívünk. Lehet, hogy a galambriasztó tüske hatékony, ám nem biztos, hogy az erkélyünk párkányán szívesen látnánk ezeket a fémrudakat. A szakember biztosan tud erre is megoldást. A galambhálók, az ultrahangos készülékek, a művarjúk vagy műsasok is szóba jöhetnek ilyen esetben. A lényeg, hogy szakember segítsen a döntésben és ő végezze el a kivitelezést is. Hiszen a háló felszerelése, rögzítése pontosságot igényel, ráadásul ezeket az eszközöket nagyon nagy magasságban kell kihelyezni. Így még inkább indokolt a hozzáértő kéz megléte. A profi galambriasztó szakember ha szükség van rá, ipari alpinista módszerrel, kötélen lógva végzi el a kihelyezéseket. Ezt bizonyára kevesen tudnánk utánozni. Bízzuk tehát szakemberre a galambriasztást, így biztos, hogy elégedettek leszünk az eredménnyel!
Már többször emlegette üzlettársam, hogy érdemes lenne megismerkednem a KD Max lakberendező programmal, ám sokáig bárhogyan is próbáltam nem fért bele az időmbe. Persze tudom, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szeretné, de ez egy jól menő vállalkozás esetében nem mindig igaz, hacsak nem tervezünk be valamit az alvás rovására. Mivel látta Bori, hogy nem jutok közelebb a program megismeréséhez cselhez folyamodott. Titkárnőmtől kért egy időpontot és átvonult számítógépével a hóna alatt hozzám. Mosolyogva nyitotta fel a kijelzőt és már indította is a konyhabútor tervező programot. Pár perc alatt bebizonyította, hogy a KD Max egy könnyen kezelhető konyhabútor tervező program melynek megtanulása az idősebb kollégák számára sem lehetetlen. Hogy hatásosabb legyen bemutatója az én konyhám adatait adta meg, melynek átalakítása évek óta húzódik. A szemem előtt alakult át a már megszokott, kicsit maradinak számító konyhám egy modern, fiatalos helyiséggé, ám akkor maradt igazán tátva a szám, amikor 3D-ben láttam a látványterveket.
Mikor középiskolában egy osztályfőnöki órán szóba került, hogy ki mivel szeretne foglalkozni az érettségi megszerzése után szinte azonnal rávágtam, hogy én családfa kutató szeretnék lenni. Osztályfőnökömet meglepte kissé a dolog, hiszen nem teljesen ilyen választ várt egy pedagógia szakos tanulótól. Mára tudom, hogy akkor csak nevetett magában és el sem tudta képzelni, hogy egyszer valóra váltom a tervemet. A tíz éves osztálytalálkozón találkoztunk legközelebb, amikor tudatosult benn, hogy álmomat nem adtam fel, kitartóan küzdöttem azért, hogy ismert és kevésbé vagy egyáltalán nem ismert családok felmenőit megkereshessem. Addig a napig több mint száztíz teljesen felépített családfát sikerült átadnom a ma élők legnagyobb örömére. Több esetben kiderült, hogy nem teljesen arra számított a megrendelő, amit kapott, hiszen nemesi vérvonala nem lett meg. Persze senki nem reklamált emiatt, mindenki büszkén mutatta meg ismerőseinek, hogy mi lett a családfa kutatás eredménye, és hogy néz ki az igényesen elkészített családfája.
